17.Imádom.

Május 15. Szombat.

/Sziasztok :) Először is szeretném megköszönni, az elõzõ részhez összegyűlt 10 (!!) kommentet a 7 rendszeres olvasót és a 2.600+ kattintást a blogomon.:D Nagyon örülök a pozitív visszajelzéseknek. ;) Másodszor, az új rész mindig két héttel az elõzõ rész közzététele után jön, persze, ha nincs komment, mert egy komment minusz egy nap:D Lehet, hogy kicsit bonyolult:D Én értem, és még ha kell kommentbe is megírom, pontosan, hogy mikor jön az új rész:). Nem húzom tovább az időt, jó olvasást. xx.Pusziii.R./



*tegnap este 9 óra körül*

Alig hunytam le a szemem valami csörömpölést hallottam...
-Csajok, ti vagytok?-kérdeztem. Senki nem válaszolt, majd kinyílt az ajtó.
-Ki vagy?-kérdeztem rémülten, majd hozzá vágtam a párnám. Közben azt is észre vettem, hogy Réka és Hope nincs a szobába.
-Nyugi már.-mondta és felkapcsolta a villanyt.-Csak azért jöttem, mert 'gyülekezõ' van a mi szobánkba, és téged nem láttalak ott, gondoltam jövök és áthívlak.-mondta Erick(!!) egy széles mosoly kíséretében.
-Oh, köszönöm, de nincs nagy kedvem átmenni.-mondtam. Igaz is volt, mert nagyon fáradt voltam.
-Gyere már, mindenki ott van.-vette könyörgősre.
-Nicole is?-kérdeztem.
-Nem, dehogy, még õ kellene.-mondta nevetve.
-Oké, akkor várj felöltözök, és megyek.
-Nem kell, jól vagy így is.-nézett végig rajtam.-Vagyis, a többiek is pizsamában vannak.-mondta elvörösödve. De édes ilyenkor.
-Akkor mehetünk.-mondtam, és az ajtó felé vettem az irányt.
-Várj.-fogta meg Erick a kezem és mag afelé fordított. Nagyon közel volt az arcunk. Nem tudtam, mi fog történni.
-Csendben.-mondta Erick, majd engem kikerülve kinyitotta az ajtót. Na jó, bevallom, nem erre gondoltam.
 Ki léptünk a folyosóra, majd be a fiúkhoz. Éppen valami horror filmet néztek. Mindenki jól el volt. A csajok sem féltek, mivel 'biztonságba' voltak.

Nessa Danival, Viki Leoval, Réka Chaddel és Elz Tomival, a megszokottak. Egyedül Hope volt egyedül. Odamentem hozzá, majd leültem mellé.
-Mióta nézitek?-kérdeztem, miközben láttam, hogy valakit ép lefejeznek. Aaaa... a hideg kirázott.
-Kb. fél órája.-mondta becsukott szemmel. Erick leült mellém, így már én sem féltem.
-Nocsak, egyseknek két csaj is jut.-mondta Tomi vigyorogva és megdobta Ericket egy párnával.
-Hagyjál már.-mondta Erick.
-Két csaj? Talán neked egy nem elég?-kérdezte Elz felháborodva, majd elkezdte ütni egy párnával. Na és ebből párna csata lett. Amit fél három felé fejeztünk be.

*ma reggel, 9:20-körül*

 Kopognak az ajtòn, gondoltam az ofõ az. Nem keltem fel, még a szemem sem nyitottam ki addig, míg meg nem hallottam Dani hangját.
-Megyek már, nem kell betörni az ajtót.-mondta mérgesen. Mi van? Mit keresnek a mi szobánkban? Várjunk. Ez nem a mi szobánk. Ez Daniéké. Akkor én, mit keresek itt? Mivel a nap a szemembe sütött, megfordultam.
-Jó reggelt Chiara.-mondta Erick mosolyogva. Ekkor annyira megijedtem, hogy felsikítottam.
-Lány van a szobátokban?-hallottam az ofõ hangját.
-Jaj, nem dehogy, csak biztos Tomi ijedt meg valamitől.-füllentett Dani.
-Na ne viccelj már.-mondta az ofõ.-Tamásnak nincs ilyen vékony hangja.-mondta és azt hiszem be akart jönni.-Engedj be.-hallottam.
-Menj arrébb.-mondta Erick, majd befeküdt (!!!!!) mellém az ágyba. Szorosan átölelt és betakart mindkettőnket.
-Nocsak, itt tényleg nincs lány.-mondta az ofõ.-Jól van, keltsed Ericket is és tízre lent legyetek.-mondta, majd kiment.
-Hú, ez kemény volt.-mondta Dani.-De hol van Chiara?-kérdezte.-Az előbb még itt volt.
-Itt vagyok.-bújtam elő a takaró elől, közben Erick is kiszállt az ágyból.-De nem értem, mit keresek én itt?-kérdeztem, mert őszintén fogalmam sem volt.
-Itt aludtál.-mondta Dani.
-De miért?
-Filmet néztünk, elaludtál, és nem volt szívünk fel kelteni.-mondta Ercik. Annyira helyes volt.
-Jobban mondva neked nem volt szíved felkelteni.-bökte oldalba Dani Erciket.-Inkább aludtál a földön.-mondta , majd nevetve elment.
-Tessék? Miattam a földön aludtál?-kérdeztem teljesen ledöbbenve. Ez azt jelenti, hogy én Erick ágyában aludtam(!!!). Te jó ég...
-Nem lényeg.-mondta lazán.-És tőlem még maradhatnál is, de szerintem tízre neked is kész kell lenned.
-Jaj, persze, mentem is.-dadogtam, majd elindultam kifelé. Kiléptem a szobából és nekimentem valakinek. Nicole. Na ne csak õ hiányzott.
-Nocsak, nocsak.-kezdett méregetni.-Mit csináltál te Erick szobájában?-kérdezte dühösen.
-Nem csak Ercik szobája, itt van Dani és Tomi is.-mondtam.
-Aha, persze. És mit csináltál ott?-kérdezte még dühösebben. Nem tudtam mit reagálni. Két hang motoszkált a fejemben. Egy bátor és egy gyenge. Nem tudom mi történt, de  a bátrabb győzött. Nicole szemébe néztem.
-Képzeld, itt aludtam.-mondtam, majd őt kikerülve tovább mentem.
-Ezt még megbánod.-hallottam, de nem igazán érdekelt. 
-Miért hagytatok ott?-kérdeztem a csajokat, mikor elkészültünk.
-Ercik kérte, nem szerette volna ha felébresztünk.-mondta Hope, és elindultunk lefelé. Nem tudom miért, de inkább nem gondolkoztam tovább a témán.
 Reggeli után volt pár óra pihenőnk, majd buszra szálltunk és csak mentünk össze-vissza Londonba. Hat óra felé értünk vissza a Hotelbe.
-Most mindenki jön és megvacsorázik.-mondta az ofõ, nem tudtuk, miért kell azt ilyen korán.-Vacsora után még program van.-mondta. 
 Vacsora után felmentünk és kicsit melegebb ruhákba öltöztünk. 
-Sétálni megyünk.-jelentette ki az ofõ. Ennek egyébként örültem is meg nem is. London gyönyörű ilyenkor, de sötét is. Elindultunk. Tényleg szép volt London. A csajok mellett sétáltam, majd jelzett a telefonom, hogy üzenetem jött. Anya írt, csak tudni akarta milyen itt, meg hogy hogy vagyok. Elkezdtem írni a választ. Közben lemaradtam a csajoktól.
-Ne maradj le, így el fogsz veszni.-mondta egy hang mire megijedtem, majd a telefonomat felé fordítottam és láttam, hogy Erick az.
-Ne ijesztgess.-szóltam rá.-Mondtam, hogy ilyenkor félek.
-Akkor jobb lesz, ha megfogom a kezed.-mondta és így is tett. Kézen fogva (!!) sétáltunk a sötét utcán.
Sokáig így sétáltunk. Egyszer csak Erick megállt.
-Gyere már, lefogunk maradni.-mondtam, miközben ráncigáltam, hogy jöjjön. De õ egy erősebb mozdulattal visszahúzott.
-Chiara, én...-nem fejezte be a mondatot. Még közelebb húzott magához, majd megcsókolt (!!!!!!!!), a föld forgott velem, hirtelen meleg érzés fogott el. Nem tiltakoztam, visszacsókoltam. Nem tudom, hogy meddig tartott,  nem is érdekelt. De el sem hittem Erick megcsókolt!!! Tovább mentünk. Nem szólalt meg egyikünk sem. Csak sétáltunk. Kézen fogva.
 Fél tizenegyre értünk vissza a szállodához. Erickel hátra maradtunk. Mindenki bement a saját szobájába, mikor a szobánkhoz értünk Erick magával szembe fordított, majd ismét megcsókolt.
-Szeretlek.-csak ennyit mondott. Atyaég. Nem hittem a fülemnek.
-Én is.-mondtam és csak álltam vele szembe, mint valami zakkant.
-Holnap találkozunk, aludj jól.-mondta mosolyogva, majd ismét megcsókolt. Miután elváltak ajkaink Erick megfordult és elindult a szobájuk felé.
-Szia.-mondtam halkan, majd bementem.
 Még mindig az események hatása alatt voltam, és ez látszott is rajtam.
-Chiara, mi történt?-kérdezték ijedten a csajok.
-Erick.-mondtam halkan, és elmosolyodtam. A lányok nagyon meglepődtem, mert régebben, mikor Erick nevét említettem, azután sírni kezdtem, vagy hasonló. Most nem. Ez egészen más. Nem mondtam egyebet, csak bementem a fürdőszobába és megfürödtem. Közben, meg azon gondolkodtam, hogy akkor most én Ercikkel járok(!!). 
 Mikor kimentem a fürdőszobából öt kíváncsi szem pár nézett rám. Igen öt, mert már Nessa Elz és Viki is ott volt.
-Mi van Ercikkel?-kérdezte Hope türelmetlenül. Széles mosollyal az arcomon mindent elmeséltem. A csajok nagyon örültek, és én is. Ercikkel együtt vagyunk, alig hiszem el. Akkora mosoly volt a fejemen, mintha a világ egyetem legnagyobb díját kaptam volna meg. Mondjuk, ha úgy vesszünk ez igaz is. Nagyon rég óta vártam már erre és most teljesült. Azt hiszem, hogy egy ideig nem lehet majd lemosni ezt a mosolyt az arcomról. ☻